Kuching
Kuching (ejtsd: Kucsing) város Malajziában, Borneó szigetén, Sarawak állam fővárosa. Folyóparti kikötőváros a Dél-kínai-tenger partjának közelében.
A lakosság mintegy 80%-át malájok és kínaiak alkotják, 20%-át kisebb etnikumok. Népessége 325 000 fő volt 2010-ben.
Itt volt a fehér rádzsák, Sarawak legnagyobb uralkodócsaládjának a székhelye. Ők három generáción át uralkodtak. A harmadik, az utolsó közülük, Sir Charles Vyner Brooke 1946-ban Nagy-Britannia javára lemondott minden jogáról. 1963-ban Sarawak állam csatlakozott az akkor megalakult független Malajziához.
Éghajlata egyenlítői, trópusi esőerdő éghajlat; egész évben meleg, időnként nagyon párás és jelentős csapadékmennyiséget kap. Az évi hőingadozás 2-3 fok, a napi hőingadozás a nappalok és éjszakák között 6-8 fok. Az évi átlagos csapadékmennyiség kb. körüli.
A lakosság mintegy 80%-át malájok és kínaiak alkotják, 20%-át kisebb etnikumok. Népessége 325 000 fő volt 2010-ben.
Itt volt a fehér rádzsák, Sarawak legnagyobb uralkodócsaládjának a székhelye. Ők három generáción át uralkodtak. A harmadik, az utolsó közülük, Sir Charles Vyner Brooke 1946-ban Nagy-Britannia javára lemondott minden jogáról. 1963-ban Sarawak állam csatlakozott az akkor megalakult független Malajziához.
Éghajlata egyenlítői, trópusi esőerdő éghajlat; egész évben meleg, időnként nagyon párás és jelentős csapadékmennyiséget kap. Az évi hőingadozás 2-3 fok, a napi hőingadozás a nappalok és éjszakák között 6-8 fok. Az évi átlagos csapadékmennyiség kb. körüli.
Térkép - Kuching
Térkép
Ország - Malajzia
 |
 |
| Malajzia zászlaja | |
Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikájára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, indiaiak és bennszülöttek teszik ki. Az ország elsődleges, hivatalos nyelve a maláj, de az angol széles körben beszélt. Az alkotmány az iszlámot ismeri el az ország hivatalos vallásaként, de vallásszabadságot biztosít a nem muszlimok számára. Az államfő megválasztott uralkodó, akit a kilenc monarchia szultánja közül választanak ötévente.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| MYR | Maláj ringgit (Malaysian ringgit) | RM | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| EN | Angol nyelv (English language) |
| ZH | Kínai nyelv (Chinese language) |
| ML | Malajálam nyelv (Malayalam language) |
| MS | Maláj nyelv (Malay language) |
| PA | Pandzsábi nyelv (Panjabi language) |
| TA | Tamil nyelv (Tamil language) |
| TE | Telugu nyelv (Telugu language) |
| TH | Thai nyelv (Thai language) |